Victor Vasarely Nemzetközi Pályázat a Köztéri Művészetért III.

Budapest Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata „Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat a Köztéri Művészetért” címen művészeti pályázatot hirdet. A pályázat egy hosszú távú projekt harmadik állomása, melyet Pécs városa és a Vasarely Alapítvány (Aix-en-Provence) indított el 2010-ben.

1. A pályázat célja,

hogy Óbuda kijelölt közterületeinek egyikén egy új köztéri műalkotás jöjjön létre, mely megfelel a kurátori koncepciónak, méltó módon kapcsolódik Victor Vasarely művészetéhez és Óbuda kulturális életének színvonalát emeli.
A pályázat nyílt és nemzetközi. A pályázat témáját a kurátor által megfogalmazott művészi koncepció határozza meg. Bármilyen műfajú, bármilyen típusú alkotással lehet pályázni, mely figyelembe veszi a művészi koncepciót.
A pályázati munkák helyszínéül a kiíró két helyet jelöl meg, de a bírálóbizottság döntésének megfelelően csupán egy műalkotás valósul meg a pályázat keretében.

2. A kurátori koncepció

A projekt kurátora a finn művészettörténész, nemzetközi hírű kurátor Maaretta Jaukkuri.

Vízszobor

„A bölcs ember szereti a vizet.‟
Lao-Ce

A 2017-es Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat A Köztéri Művészetért III. pályázat témája a víz.
A víz az élet alapja, és a történelem során megszámlálhatatlan szimbolikus jelentéssel gazdagodott. Számos vallás szentnek tartja, istenek és istennők teremtőjének tekintik, az ember testét és lelkét megtisztítani hivatott rituálék és próbatételek szereplője. A víz ősi, fizikai tulajdonságai, akár médiumként, akár műtárgy alapanyagaként használják fel minden korban megihlették és foglalkoztatták a művészeket és a kultúrákat. (David Clark: Water and Art)
Több…

Budapest a vizek városa, föld alatt fakadó geotermikus forrásai a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszerét táplálják. Az ötlet, hogy a víz legyen e program témája, tavaly ősszel fogalmazódott meg bennem egy óbudai látogatás alkalmával. Óbuda Budapest legrégebbi városrésze. Történelmi emlékekben gazdag, a római kori romoktól a központ barokk épületein át, a hatvanas és hetvenes évek panelházaiig – igen széles a skála. Óbuda utcáit járva az jutott eszembe – mennyire jelen van itt a történelem, mind látható, mind láthatatlan formában. Egyszerre mintha hemzsegni kezdtek volna körülöttem a történetek, a jelentések, a jelképek. Amikor később visszagondoltam erre az élményre, úgy éreztem, arra inspirált, hogy kapcsoljak ki, egy időre legyek önfeledt; a fizikai helyzet és a pillanat segített végiggondolni az egyéni tapasztalataimat és benyomásaimat. Így merült fel a víz, mint téma, koncepció és anyag a projekt számára. A víz jelenléte fluiditásával, a környékre gyakorolt hatásával, az időjáráshoz kötött voltával az élet alapvető tényezőit juttatja eszünkbe.
Ebben az értelemben a víz egyszerre médium és a műtárgy anyaga. Vizuális jelenléte kulcsfontosságú, de szerepét, funkcióját szabadon határozza meg a művész. Inkább azt keressük, mit képes kifejezni a víz, mennyiben járulhat hozzá a jövőnk alakításához, a jelen értelmezéséhez. A Georges Bataille-i gondolat parafrázisaként azon is elgondolkodhatunk, mi a víz „feladata”, hatása a szó szerinti jelentése mellett.
A kortárs köztudatban a víz a világ óceánjainak nagyfokú szennyezettsége miatt jelenlegi állapotában egyszerre ígéret és veszedelem. Ez esetben azonban megvizsgálhatjuk a víz különböző megjelenési formáinak kémiai, biológiai, szimbolikus és kulturális jelentését.
A víz jelenléte egyszerre kelt az emberben elemi erejű, ősi érzetet, ugyanakkor filozófiai és kulturális jelentéssel is bír. Ebben az értelemben a kérdésfeltevés a művészi szabadságra is vonatkoztatható, amely közös világfelfogásunk alakítója is.
A víz korunkkal közös jellemzőket is felmutat: cseppfolyós, a környezet erőinek hatásra változtatja alakját és összetételét. Ez esetben a hasonlóság egyben paradox is, mivel a korunk jellegzetes jegyeit hordozza, de van benne valami időtlen is. Az élet alapfeltétele, de különleges jelenléte van; gyönyörű, titokzatos és játékos.
A művészeket arra invitáljuk, hogy hozzák létre a saját víz-szobor együtteseiket vagy vízszobraikat. A víz és a művészet találkozásából többnyire szökőkutak születnek. De ennek a projektnek nem a szökőkút a témája, a vizet inkább lehetséges szobrászi médiumnak tekintjük.
A víz visszatükrözi a fényt, és áthatja azt a fajta optikai-kinetikus vizualitás, amely oly közel áll a verseny névadója, Victor Vasarely filozófiájához. Vasarely tisztában volt a befogadó szerepének súlyával a művészetben, valamint fontosnak tartotta művészet és tudomány párbeszédének és együttműködésének szükségességét, melynek eredménye az ember és a természet viszonyának megváltozása. Notes Brutes (1972) című írásában így fogalmaz: A múltban a művészet korlátozottabb képet alkotott a természetről, kizárólag az érzékszerveinkkel közvetlenül megtapasztalhatóra épített. De a tudomány megmutatta, hogy a természet ennél végtelenül hatalmasabb… Ismeretlen struktúrákba vetítjük ki magunkat. Az emberi léptéken kívül, az atomok és a csillagködök között a lélek csupán homogén hullámok sugara… Egocentrikus felfogásunknak a totális közösségi tudat irányába kell fejlődnie… Már nem statikus szemlélők, hanem dinamikus résztvevők vagyunk… (Paroles d’Artiste, Victor Vasarely, Éditions Fage, 2016)
Én magam szívesebbem nevezem közös térnek, mint közterületnek a mű által létrehozott helyet, teret. A közterület szó feltételezi, hogy valaki megszólítja az embert. A közös tér a megosztott élmények tere, ahol a szemlélő résztvevője a mű megszületése pillanatának. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Marcel Duchamp is egyik előadásában 1957-ben: „Összegezve, a művész nem az egyetlen, aki a teremtő aktust véghezviszi: ugyanis a néző hozza létre a mű kapcsolatát a külvilággal, amennyiben a mű mélyebben fekvő tulajdonságait megfejti és értelmezi, és ezáltal létrehozza a maga hozzájárulását a teremtő folyamathoz.” (Marcel Duchamp írásai, szerk. Michel Sanouillet és Elmer Peterson, http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/duchamp.htm)
Ez a felfogás nagyon is része a kortárs művészet dinamikájának, főként abban az esetben, ha az adott mű közterületen vagy közös térben áll.
Victor Vasarely is így gondolkodott. „Sokszor elmondtam: a művészetnek a kiváltságos kevesek tulajdonából közösségi tulajdonba kell átmennie. A lényeg, hogy ezt az átmenetet technikai és esztétikai értelemben megoldjuk.” (Paroles d’Artiste)

Pályázati feltétel

A pályázónak regisztrálnia kell a pályázat honlapján. A regisztráció ingyenes. Kérjük, 2017. október 29-ig regisztráljanak.

A nemzetközi zsűri összetétele

  1. Maaretta Jaukkuri kurátor, művészettörténész (Finnország), elnök (két szavazattal)
  2. Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer Polgármestere (Magyarország)
  3. Pièrre Vasarely a Vasarely Alapítvány elnöke, Aix-en-Provence, (Franciaország)
  4. Dorothy Cross szobrászművész (Írország)
  5. Rosa Martinez kurátor, művészettörténész (Spanyolország)
  6. Varga Éva szobrászművész (Magyarország)
  7. Orosz Márton művészettörténész, a budapesti Vasarely Múzeum vezetője, (Magyarország)
  8. Horváth András építész, Pécs város képviselője (Magyarország)
  9. Bencze Zoltán építész, Dél-Dunántúli Építészkamara (Magyarország)
  10. Nagy T. Katalin művészettörténész, a projekt művészeti vezetője (Magyarország)

A pályázat dokumentációja

I. Kijelölt helyszínek Óbuda-Békásmegyeren

1. Csobánka tér

Békásmegyer központi tere, a lakótelepen lakó kb. 35.000 ember egyik legfontosabb közösségi tere. Itt található a Békásmegyeri Közösségi Ház, mely az itt élők számára biztosít kulturális programokat, itt van számos orvosi rendelő és a kerület egyik középiskolája, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium.

2. A Serfőző, a Tanuló és az Óbuda utcák által körülhatárolt, beépítetlen terület

A jelenleg füves földterület szomszédságában található a Szent Péter-Pál templom, kissé távolabb pedig a Duna-parti Aquincum Hotel Budapest. A kerület tervei szerint ez az Árpád-híd budai hídfőjénél elhelyezkedő terület a közeljövőben igazi közösségi térré fog válni. Óbuda két jellegzetes negyedét hivatott majd összekötni, a Krúdy-negyedet, mely kulturális intézményeket (Óbudai Társaskör, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) és patinás vendéglőket (Kéhli Vendéglő, Mókus Sörkert) foglal magába és az óbudai Fő teret, melynek egyik ékessége a Zichy-kastély, mely több múzeumnak ad otthont, többek között a Vasarely Múzeumnak.

II. A pályázati kiírás információs mellékletei

1. térképek
2. fotóanyag
3. gömbpanoráma fotó
4. drón-felvétel

III. A pályázaton való részvétel módja és feltételei

A pályázat két fordulóból áll. Az első fordulóban való részvétel módja:

1. A pályázás feltétele az online regisztráció.

Az online-regisztrációra 2017. október 29-ig van lehetőség a

vasarely.obuda.hu internetes címen.

2. A pályázati anyagot digitális formában kérjük feltölteni a regisztráció után rendelkezésre álló felületre közép-európai idő szerint 2017. október 14. és 2017. október 29.-e éjfél közötti időszakban. Miután regisztrált, minden alkalommal, az e-mail címével és jelszavával tud belépni. Belépés után a saját profiljában lehetőség van az adatlap kitöltésére, a nyilatkozat elfogadására, és a pályamunkák feltöltésére. A megadott határidőig visszatérhet az oldalára és esetleges javításokat végezhet. A határidő után nincs lehetősége módosításokra. A feltöltött pályázati anyagnak tartalmaznia kell a IV. pontban leírt összes dokumentációt. Ha pályázatát a zsűri beválasztja a második fordulóba, a további dokumentumokat a már meglévő oldalára tudja feltölteni.

A nemzetközi zsűri a beérkező pályaművekből legkevesebb 10, legtöbb 12 munkát választ ki, a pályázók legkésőbb november 20-ig értesítést kapnak a zsűri döntéséről. A zsűri által kiválasztott alkotók vehetnek részt a második fordulóban.

A második fordulóban részt vevő művészek pályamunkáiból Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata kiállítást rendez az óbudai Esernyős Galériában és katalógust jelentet meg. A második forduló részvevői 1.000 Euro honoráriumban részesülnek, a győztes mű alkotója 6.000 Euros díjat kap. A nyertes és megvalósuló mű alkotóját a kiállítás megnyitóján hirdeti ki Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának polgármestere. A kiállítás megnyitására 2018. március elején kerül sor. A pályázat győztes munkája a „Victor Vasarely Nemzetközi Pályázat a Köztéri Művészetért győztes munkája” címet kapja.

A pályázaton nyertes művet a kiíró, az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat valósítja meg. A megvalósításra 50.000 Euro áll rendelkezésre. A díj átadását követően az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat kivitelezési megbízást köt a győztes mű alkotójával. Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat segíti a mű alkotóját, hogy minél rövidebb időn belül meglegyenek az építéshez szükséges engedélyek. Külföldi nyertes esetén, az önkormányzat és a pályázat stábja minden adminisztratív és technikai segítséget megad a kivitelezéssel kapcsolatos teendők előkészítésében és elvégzésében.

A pályamű megvalósításának határideje 2018. október 30.

A pályázat nyelve: angol és magyar

A pályázattal kapcsolatos információk a vasarely.obuda.hu honlapon angol és magyar nyelven érhetők el.

További kérdésekkel, információkért írjanak a vasarelyntk@obuda.hu címre.

IV. Pályázati anyagok, mellékletek, nyilatkozatok

Regisztráció (ingyenes)

Határidő: 2017. október 29.

Első forduló
Beküldési határidő: 2017. október 29.

  1. Szabályosan kitöltött adatlap a pályázó személyes adataival: név, születési hely, idő, postacím, e-mail cím, telefonszám.
  2. Rövid önéletrajz (maximum 5.000 karakter közökkel) referencia munkák (maximum 5 munka fotója)
  3. Művészeti koncepció, műleírás: a tervezett mű megértését szolgáló gondolatok rövid leírása. A kiválasztott helyszínre tervezett műalkotás vázlata/terve.
  4. A műalkotás anyagának, méretének, technikájának leírása.
  5. A műalkotás megvalósításának becsült költsége. A szervezők minden segítséget megadnak majd a külföldi művészeknek, hogy meg tudják becsülni a munka kivitelezésének költségeit.
  6. A környezetbe ágyazott vizuális terv, (mely lehet rajz, számítógépes animáció, fotó) amely világosan érzékelteti a tervezett munka elhelyezésének módját, a környezethez való kapcsolódását, a mű léptékét.
  7. Csoportos pályázás esetén: egy formához nem kötött együttműködési nyilatkozat a projektvezető megnevezésével.

 

Eredményhirdetés: 2017. november 9 és 16 között

Második forduló
Beküldési határidő: 2018. március 15.

  1. A részletesen kidolgozott pályázati anyag. (pdf formátumban)
  2. Egy 1:10 – 1:50 léptékű makett elkészítése és makett vagy digitális formában (3D látványterv vagy fotó) való elküldése. Fotó esetén a makettről legalább 4 nézetből készüljön minimum 2 MB méretű fotó. Az egyik nézeten egyértelműen jelenjen meg a műalkotás befoglaló mérete, az esetleges talapzat vagy posztamens mérete.
  3. A környezetbe ágyazott műalkotás látványának bemutatása legalább 3 különböző nézőpontból készült színes fotóba beillesztett makett-fotóval (minimum 2 MB méretben). (Szívesen veszünk ötleteket és javaslatokat a terep rendezésére, a szélesebb környezet alakítására vonatkozólag.)
  4. Költség- és ütemterv, amely magában foglalja a terv megvalósításának, elhelyezésének, a mű esetleges működtetésének költségeit, a szerzői jogdíjat. A költség- és ütemtervnekfigyelembe kell vennie a megadott költségkeretet és be kell tartania a tervezett határidőket.
  5. Szerzőségi és adatkezelési nyilatkozat – pályázati részvétel feltételeinek aláírásával tehető és a pályamű megvalósításának szándékát nyilvánítja ki – amennyiben pályamunkáját a bírálóbizottság győztes munkának minősíti.

Eredményhirdetés: a második fordulóba jutott műveket bemutató kiállítás megnyitóján 2018. április 16 és 20.-a között.